---
title: "Az EU „Vásároljon európai” közbeszerzési rendelete: Minden, amit tudnia kell"
description: "Az Európai Bizottság átalakítja az éves több mint 2 billió eurós közbeszerzési piacot kötelező „Made in EU” követelményekkel, a harmadik országok ajánlattevőinek kizárásával és új származási szabályokkal."
locale: nl
type: legal
category: legal
author: "Viktor Széchenyi"
canonical_url: https://tendersight.ai/nl/blog/eu-buy-european-procurement-act-guide
md_url: https://tendersight.ai/nl/blog/eu-buy-european-procurement-act-guide.md
last_updated: 2026-05-12T07:48:49.377Z
---

# Az EU „Vásároljon európai” közbeszerzési rendelete: Minden, amit tudnia kell

**Az Európai Bizottság jelenleg átírja a 2 billió eurós közbeszerzési piac szabályait. Íme, amit minden beszállítónak, vállalkozónak és ajánlatkérő hatóságnak meg kell értenie Európa-szerte.**

---

Az Európai Unió több mint egy évtizede a legnagyobb átalakítást végzi közbeszerzési szabályaiban. Ennek az átalakulásnak a középpontjában egy új elv áll: *"európai preferencia"*. Kombinációja révén a **Ipari gyorsító törvény** (2026. márciusi javaslat), egy közelgő **közbeszerzési törvény** (várhatóan 2026 második negyedévében), és a közelmúltban hozott mérföldkőnek számító bírósági döntések alapján az EU olyan jogi keretet épít ki, amely alapvetően átalakítja, hogy ki pályázhat – és nyerhet – közbeszerzési szerződéseket az egész blokkban.

Ez nem csak egy politikai módosítás. Közbeszerzési elszámolással **az EU GDP 15%-a** (az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék szerint évente több mint 2 billió euró) ezek a változások stratégiai váltást jelentenek Európa vásárlóerejének hasznosításában.

## Miért most? A politikai és gazdasági kontextus

Három összefonódó erő mozgatja ezt a reformot:

### 1. Stratégiai autonómia a széttöredezett világban

Az EU kinyilvánított célja, a „nyílt stratégiai autonómia” a retorikától a szabályozás felé mozdult el. A növekvő geopolitikai feszültségek – az ukrajnai háborútól az USA–EU és az EU–Kína közötti kereskedelmi viták eszkalálódásáig – felfedték Európa függőségét az EU-n kívüli beszállítóktól a kritikus áruk tekintetében. A Bizottság most arra törekszik, hogy a közbeszerzést eszközként használja fel **a hazai ipari kapacitás újjáépítése és az ellátási láncok biztonságossá tétele**.

### 2. A versenyképesség elengedhetetlen

A befolyásos *Draghi-jelentés az európai versenyképességről* (2024) egy éles szakadékot emelt ki: az EU feldolgozóipari részaránya a GDP-ben 14,3%-ra esett vissza, miközben az olyan versenytársak, mint az Egyesült Államok, évtizedek óta agresszíven használták a beszerzési preferenciákat (a Buy American Act révén) a hazai ipar támogatására. A Bizottság célja: **2035-re a gyártást az EU GDP-jének 20%-ára kell emelni**.

### 3. Nem kölcsönös piacra jutás

Az EU régóta rendelkezik a világ egyik legnyitottabb közbeszerzési piacával. Ennek ellenére az uniós vállalatok jelentős akadályokkal szembesülnek, amikor harmadik országok piacain pályáznak – különösen Kínában, ahol az átfogó „Vásárolj Kínát” politikák rendszeresen előnyben részesítik a hazai termelőket. A Bizottság saját vizsgálata megállapította, hogy Kína orvostechnikai eszközök beszerzési piacán **diszkriminatív rendszert működtet, amely szisztematikusan kizárja az uniós szállítókat**.

## A reform két pillére

A „Buy European” program két párhuzamos jogalkotási pályán halad előre:

### 1. pillér: Az ipari akcelerátorról szóló törvény (IAA)

**Állapot:** Az Európai Bizottság javaslata a **2026. március 4** (COM(2026)100). Jelenleg zajlik az EU jogalkotási folyamata – a Parlament és a Tanács felülvizsgálata várhatóan 12–36 hónapot vesz igénybe. A végleges elfogadás korábban nem valószínű **2027 közepe-vége**.

Az IAA a „Buy European” zászlóshajója. Bevezeti a kötelezőt **"uniós származás"** és **alacsony szén-dioxid-kibocsátású** a közbeszerzésekre és a közfinanszírozási rendszerekre vonatkozó követelmények a stratégiai ágazatokban.

#### Az IAA hatálya alá tartozó ágazatok

- **Acél** — ≥25% alacsony szén-dioxid-tartalom a közbeszerzésekben
- **Alumínium** — ≥25% „uniós eredetű” tartalom; ≥25% alacsony szén-dioxid-tartalom
- **Cement/Beton** — ≥5% „uniós eredetű” tartalom az építőipari közbeszerzésekben
- **Gépjárművek (elektromos járművek)** — Közgyűlés az EU-ban; ≥70% "uniós eredetű" alkatrészek (az akkumulátor kivételével); további követelmények az akkumulátorcellákra és az e-hajtásláncra vonatkozóan
- **Net-zero technológiák** — Akkumulátortároló, napelemes napelem, hőszivattyúk, szárazföldi/tengeri szélerőmű, atomenergia, elektrolizátorok – 1–6 éves beüzemeléssel

#### Kire vonatkozik a kizárás?

Az IAA kétirányú megközelítést alkalmaz a harmadik országok hozzáférését illetően:

- **Beszállítók EU-szerződéssel rendelkező országokból** (szabadkereskedelmi megállapodások, vámuniók vagy a WTO közbeszerzési megállapodásának aláírói) „uniós származásúnak” minősülnek. Ide tartozik Norvégia, Izland, Liechtenstein (EGT), Svájc, Japán, Dél-Korea, Kanada és mások.
- **Szállítók olyan országokból, ahol nincs ilyen megállapodás** (nevezetesen Kína, India, Brazília, Oroszország, Indonézia, Malajzia és Thaiföld) teljes mértékben kizárhatók a stratégiai ágazati beszerzésekből.

#### A kínai dimenzió

Az IAA külföldi befektetési rendelkezései széles körben úgy tekintenek, mint amelyek kifejezetten Kínát célozzák. Új feltételek vonatkoznak a 100 millió eurót meghaladó befektetésekre akkumulátorokba, elektromos járművekbe (EV), napelemekbe és kritikus nyersanyagokba – de **csak olyan országokból, amelyek a globális gyártási kapacitás több mint 40%-át ellenőrzik** az érintett ágazatokban. Jelenleg csak Kína éri el ezt a küszöböt.

A befektetés feltételei a következők:

- A külföldi tulajdont 49%-ra korlátozták
- Kötelező vegyes vállalat EU-partnerekkel
- Az uniós munkaerő legalább 50%-a (minden esetben kötelező)
- Szellemi tulajdonra (IP) vonatkozó licencszerződések uniós szervezetekkel
- Legalább 30%-os cél az EU-ban gyártott nyersanyagok arányára

#### Mentességek

Az IAA gyakorlati biztosítékokat tartalmaz:

- Egyedülálló beszállítói helyzetek
- Ahol nem érkezett megfelelő ajánlat
- Ahol a megfelelés több mint 25%-kal növelné a költségeket vagy jelentős késedelmet okozna
- A megfelelés önbevalláson alapul, csökkentve a bürokratikus terheket

### 2. pillér: a közbeszerzési törvény

**Állapot:** Az Európai Bizottság jelenleg a hatásvizsgálaton dolgozik. A törvényjavaslat ben várható **2026. második negyedév**. A teljes körű végrehajtás mind a 27 tagállamban várhatóan legkésőbb **2030–2031**.

Míg az IAA a stratégiai ágazatokra összpontosít, a tágabb értelemben vett közbeszerzési törvény átdolgozza a 2014-es közbeszerzési irányelveket (2014/24/EU, 2014/25/EU és 2014/23/EU). Főbb célok:

- **Egyszerűsítés** — A jelenlegi töredezett keretrendszer megszilárdítása és ésszerűsítése
- **európai preferenciális kritériumok** — A „Made in EU” kritériumok szabványosítása a stratégiai technológiák számára
- **Fenntarthatóság** — A zöld közbeszerzési kritériumok kötelezővé tétele, nem pedig választható
- **Digitalizálás** — Digitális uniós közbeszerzési piac létrehozása
- **Gazdasági biztonság** — A reziliencia és a szuverenitás eszközeinek erősítése

Jelenleg bár az uniós szabályok ösztönzik a nem árkritériumok alkalmazását, **Az EU-ban a beszerzési döntések 60%-a még mindig kizárólag az árakon alapul** (Európai Parlamenti Kutatószolgálat). Ez óriási különbségeket mutat: Franciaországban a szerződések mindössze 8%-át ítélik oda a legalacsonyabb áron, míg Szlovákiában ez az arány meghaladja a 90%-ot.

## A jogi háttér: mérföldkőnek számító EB ítéletek

### Kolin (C-562/22) és Qingdao (C-266/22)

Ezekben a 2024-es ítéletekben az Európai Unió Bírósága (EB) először állapította meg, hogy:

- **Azok a harmadik országbeli gazdasági szereplők, amelyek országa nem kötött nemzetközi megállapodást az EU-val, nem hivatkozhatnak az uniós közbeszerzési jog elveire** – beleértve az egyenlő bánásmód elvét
- Csak a GPA-t aláíró országok vagy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező országok vállalatai jogosultak „nem kevésbé kedvező elbánásra”.
- **Minden EU-tagállam ajánlatkérője szabadon dönthet** a nem társult harmadik országokból származó ajánlattevők felvétele vagy kizárása
- A tagállamok nem fogadhatnak el olyan nemzeti jogszabályokat, amelyek előre meghatározzák ezt a döntést

Ez egy jelentős fordulópont. E döntések előtt sok ajánlatkérő azt feltételezte, hogy származástól függetlenül minden ajánlattevőt egyenlő bánásmódban kell részesíteni. A jogi álláspont most már világos: **a nem társult országokból származó nem uniós ajánlattevőknek nincs törvényes részvételi joguk**.

## A Nemzetközi Közbeszerzési Eszköz (IPI): Már hatályban van

### Az első IPI-mérés: kínai orvosi eszközök

On **2025. június 19**, az Európai Bizottság bevezette a legelső IPI intézkedését, **a kínai orvostechnikai eszközök beszállítóinak kizárása az uniós beszerzési pályázatokból** több mint 5 millió euró értékben, öt évre.

Főbb tények:

- Az intézkedés kb **a teljes érték 59%-a** az EU orvostechnikai eszközök beszerzési piacán
- Valamennyi uniós ajánlatkérőnek ki kell zárnia a kínai ajánlattevőket a vonatkozó pályázatokból
- A nyertes pályázók (függetlenül a származástól) nem szerezhetik be az anyagok több mint 50%-át Kínából
- Kína 2025. július 6-án megtorolta az uniós vállalatokat a kínai orvostechnikai eszközök beszerzéséből

A 2022-ben elfogadott IPI lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megvizsgálja a harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való nem kölcsönös hozzáférést, és ellenintézkedéseket vezessen be – vagy **pontszám kiigazítások** (bizonyos országok ajánlatainak büntetése), ill **teljes kizárás**.

## Védelmi beszerzés: "Vásároljon európait" valódi erővel

A védelmi szektor még gyorsabban halad az európai preferencia felé. A **Biztonsági akció Európáért (SAFE)** rendelet (elfogadva 2025 májusában) – egy 150 milliárd eurós hitelkeret közös védelmi beszerzésekre – tartalmazza a legszigorúbb „Buy European” feltételeket:

- A vállalkozóknak kell lenniük **az EU-ban/EGT-ben vagy Ukrajnában letelepedett**, felső vezetése szintén ezeken a területeken található.
- **A harmadik ország ellenőrzése alatt álló vállalkozók nem tartoznak ide**, kivéve, ha átmennek az FDI-szűrésen.
- A védelmi termékeknek tartalmazniuk kell **≥65% „uniós eredetű” összetevők** érték szerint.
- A fejlett rendszereknek (pl. lég- és rakétavédelem) olyan további követelményeknek kell megfelelniük, amelyek szerint a vállalkozó harmadik országbeli korlátozásoktól mentes tervezési fejlesztési jogosultsággal rendelkezik.

## A digitális és felhő dimenzió

Egy külön kezdeményezés, a **EuroStack keretrendszer** (2025. szeptemberi javaslat) a „Szuverén európai technológiai szolgáltató” jogilag kötelező érvényű meghatározását kéri a digitális beszerzésben. E javaslat értelmében a szolgáltatóknak öt dimenzióban kell teljesíteniük a kritériumokat:

- **Joghatóság és kormányzás** — Székhelye és az EGT-ben van bejegyezve; mentes az EU-n kívüli ellenőrzés alól.
- **Technológiai szuverenitás** — Nyílt szabványokra és nyílt forráskódú szoftverekre épül.
- **Működési szuverenitás** — Minden Európán belül kezelt infrastruktúra.
- **Adatszuverenitás** — Minden adat kizárólag az EU-n belül; kriptográfiai hozzáférés-szabályozás.
- **Gazdasági szuverenitás** — A K+F tevékenységek többsége Európában található.

## Reális idővonal

Az idővonal megértése kritikus a tervezéshez:

- **2025. október** – A 2014. évi közbeszerzési irányelvekről szóló bizottsági értékelés közzététele
- **2026. január 26** – A közbeszerzési felülvizsgálatról szóló nyilvános konzultáció lezárása
- **2026. március 4** – Az ipari akcelerátorról szóló törvény (IAA) javaslatát benyújtották
- **2026. második negyedév** – A Kbt. jogalkotási javaslat várható időpontja
- **2025. június (már hatályos)** – Az első IPI-intézkedés Kínával szemben (orvosi eszközök)
- **2027 közepe-vége** – Az IAA lehető legkorábbi elfogadása
- **2028–2029** – A közbeszerzési törvény elfogadása (becslés)
- **2030–2031** – Teljes körű végrehajtás az összes tagállamban

**Fontos:** Bár a teljes megvalósítás éveket vehet igénybe, az irány egyértelmű. A vállalkozásoknak már most el kell kezdeniük az alkalmazkodást – az IPI-intézkedések és az EB határozatai már most is befolyásolják a jelenlegi beszerzési folyamatokat.

## Mit jelent ez a vállalkozások számára?

### EU/EGT beszállítóknak

Ez a **jelentős lehetőség**. Az európai vállalatok – különösen az acélipar, az autóipar, a tiszta technológia és a védelem területén – profitálni fognak a stratégiai ágazatokban a nem uniós beszállítók versenyének csökkenéséből. Azok a cégek, amelyek igazolni tudják az „uniós származású” gyártást és alacsony szén-dioxid-kibocsátású minősítést, versenyelőnyhöz jutnak a közbeszerzési pályázatokon.

### EU-n kívüli beszállítók számára

A hatás a származási országtól függ:

- **GPA aláírók és szabadkereskedelmi partnerek** (pl. Japán, Kanada, Egyesült Királyság, Dél-Korea): nagyrészt védett, mivel valószínűleg "uniós származású" egyenértékű státuszt kapnak majd – de ez feltételes és visszavonható.
- **Nem társult országok** (pl. Kína, India, Brazília): fokozatos kizárásra számíthat a stratégiai ágazati beszerzésekből. Az EB döntései értelmében az ajánlatkérő szervek már kizárhatják vagy hátrányos helyzetbe hozhatják Önt.

### Az ajánlatkérők számára

Egyre bonyolultabb a beszerzés. A következőkre lesz szüksége:

- Kövesse nyomon, mely országok rendelkeznek beszerzési hozzáférést garantáló megállapodásokkal
- Alkalmazzon „uniós eredetű” és alacsony szén-dioxid-kibocsátású kvótákat a vonatkozó pályázatokon
- Mentesítési eljárások kezelése, ahol a megfelelés aránytalan lenne

### KKV-k számára

A reform kétélű fegyver. Egyrészt az EU-n kívüli nagy beszállítók csökkent versenye ajtókat nyithat meg. Másrészt az új megfelelési követelmények (származási dokumentáció, széntartalom, tanúsítványok) növelhetik az adminisztratív terheket. Az IAA egyszerűsített engedélyezést és "egyablakos ügyintézést" ígér – de a kkv-knak proaktívnak kell lenniük az alkalmazkodásban.

## Kulcs elvitelek

- **Az EU kötelező „Made in EU” követelményeket vezet be** stratégiai ágazatok (acél, cement, alumínium, autóipar, tiszta technológia) közbeszerzéseiben
- **A nem társult harmadik országokból származó szállítók teljes mértékben kizárhatók** stratégiai ágazati pályázatokból
- **Az EB megerősítette** hogy a GPA-n kívüli országokból származó, EU-n kívüli ajánlattevőknek nincs törvényes joguk az egyenlő bánásmódhoz az uniós beszerzések során
- **Az első IPI végrehajtási intézkedés** már kizárta a kínai orvostechnikai eszközök beszállítóit az 5 millió eurót meghaladó értékű uniós pályázatokból
- **A teljes megvalósítás 2030–2031-re várható**, de a jogi és szabályozási irány már ma is formálja a beszerzési döntéseket
- **Védelmi beszerzés** a leggyorsabban halad, szigorú „uniós eredetű” követelmények mellett a SAFE keretrendszerben
- **A vállalkozásoknak már most el kell kezdeniük az alkalmazkodást** — az ellátási lánc eredetének dokumentálásával, az EU gyártási kapacitásának kiépítésével és a szabályozási fejlemények nyomon követésével

*Ezt a cikket legutóbb 2026. május 12-én frissítették. A Tendersight nyomon követi a szabályozási fejleményeket mind a 27 EU-tagállamban, és mesterséges intelligencia-alapú pályázatkereső, -elemző és ajánlatkészítő eszközöket kínál, amelyek segítenek a vállalatoknak eligazodni a változó beszerzési környezetben.*